Turizmus Őrtilosban és környékén

Történelem

Őrtilos nevét először az 1400-as évek legelején említik oklevelek „Ewr” formában. A település neve vélhetően onnan eredeztethető, hogy egykor itt puskaporos raktárakat őriztek, mert a történet szerint itt, Őrtilosban volt elrejtve az akkori Magyarország lőporos hordóinak nagy része. A legenda bizonyítéka lehet, hogy a határban még ma is megtalálhatók az őrhelyek nyomai. Gyakran változtak birtokosai, a 15. században a Kanizsaiak, majd a debrentei Himfiek birtokába került.

Az 1700-as évek elején a leírások Őr-t (Eör), mint római katolikus horvát falut említik. Manapság a községben fellelhető vezetéknevek utalnak ezekre az időkre. Az 1760-as években már megindulnak magyar bevándorlások a faluba. Ebben az időszakban a leírásokban már két néven is említik, néha Őr, néha pedig Tilos néven. Ezeket még az 1800-as évek végén is felváltva használják különböző okmányokon. Nevében az Őr a középkorban itt élő határvédő őrök lakhelyére és birtokára utal, a későbbi Tilos pedig feltehetően tilos területet jelentett.

Szentmihály-hegy, az akkor még Légrád-hegyen (Légrád a Dráva túloldalán, ma Horvátország területén található község) 1740-ben felépített Szent Mihályról elnevezett falazott kápolnáról kapta ma is használatos nevét. 1848. szeptember 14-én Jellasics horvát bán seregeinek egyik drávai átkelési pontja Légrádhegy volt. Ma is láthatók azok a földsáncok, amiket ástak az itteni ágyúk védelmére. Korabeli hadijelentésekből kiderül, hogy Perczel Mór személyesen vezényelte a magyar sereget Légrád-hegyen. Szentmihályhegy ma Őrtilos község része.

 

Őrtilos

A páratlan panorámájáról ismert Őrtilos természetfeletti nyugalommal szolgál az utazónak. a Duna-Dráva nemzeti park egyik legértékesebb területén, Őrtilosban található a csodálatos Dráva-Mura torkolat. Őrtilos Szentmihály-hegyi településrészén található a XVIII. században középkori alapokra épült Szent Mihály templom, mely a nevezetes búcsújáró hely. A templomtól meseszép látvány tárul az utazó elé. A templomtól délre, a Dráva fölé emelkedő dombon található a Festung, melyet az 1848-as szabadságharc emlékére állítottak az Őrtilosiak. Őrtilos határában, Murakeresztúr és Belezna irányában található a Zrínyi újvár, mely Zrínyi Miklós seregeinek sáncváraként szolgált.

A település jelentős vízitúra, túrázó, valamint kerékpáros központ.

Képek

 

Zákány

Zákány a Dráva partján, az országhatárnál fekszik. Lent a Dráva kavarog, a távolban pedig feltűnnek a Horvátországi hegyek. Az ország azon kevés települése közé tartozik, mely elsőként kapott vasutat, jelentős vasúti csomópont. A zákányi Látóhegy tízhektáros területe ritka és védett növényekkel van tele. Az itteni vizekben az édesvízi medúza is megtalálható.

A település nevezetessége a zákányi bor, melyre alapozva borút alakult. A hegyi pincék igazi romantikát jelenthetnek, állomásként szolgálhatnak az itt túrázók, kerékpározók részére. A Duna-Dráva nemzeti park itteni szakaszát még nem fedezték fel a vízi sportok kedvelői, s a bakancsos természetjárók sem.

Képek

 

Gyékényes

Gyékényes falu Zákány mellett, szintén a Dráva vonzáskörzetében található. A háborítatlan vidék megőrizte természeti szépségeit, semmi sem zavarta élővilágát. Botanikai ritkaságai közé tartozik a Kockásliliom, a Borostás-sás, a Lápi-csalán, a Tavaszi-tőzike és a Nyugati-csillagvirág.

Gyékényes a vadászok és horgászok kedvenc területe. Gyékényes környékén több mint 340 hektár felületű, ivóvíz minőségű bányató található. Feltehetőleg már a közel 100 éve folyik itt a kavicsbányászat. A gyékényesi tó körül kialakult üdülőövezet nemcsak a horgászok, hanem a vízi-sportok szerelmeseinek is kedvelt helye. A tó rendszeresen helyet ad a búvárok bajnokságának, hajómodellezők versenyeinek, valamint triatlon versenyeknek egyaránt. A csendre és pihenésre vágyok kedvelt helyszíne.

Képek

 

Légrád (Horvátország)

Légrád község Kapronca-Kőrös (Koprivnica-Križevci) megyében, a Mura és Dráva folyók összefolyásánál fekszik. Földrajzilag a Dráva menti (Podravina) régióhoz tartozik. A 2011-es népszámlálás szerint a községnek 2185 lakosa van 920 háztartásban.

Légrádot először 1384-ben említették, majd 1710-ben, amikor a Dráva megváltoztatta folyását, a muraközről áttevődött a Dráva mentére. A XVI. században a légrádi kapitányság székhelye volt, melyet azért alapítottak, hogy megvédje a területet a törököktől. A katonai parancsnokságot a Zrínyi család hozta létre. Abban az időben Légrád kézműipari termékeiről volt nevezetes, különösen jó minőségű késeiről. A XX. században kialakult a kosárfonás, valamint gazdag földgáz lelőhelyekre bukkantak.

Manapság a turizmus áll a fókuszban, a terület gazdag természeti szépségeire és termálvizére alapozva. A községben mindenképp érdemes meglátogatni a barokk templomokat, a Mura torkolatát, a Šoderica tavat és a Veliki Pažut madárrezervátumot. Két kerékpárút is átszeli Légrádot. A Drava Route Legrad-ban kezdődik, a Tour de Mur pedig itt ér véget. Mindkét útvonal a nemzetközi EuroVelo 13 része.

Képek

 

Az Őrtilos környéki turisztikai látnivalókról további információk elérhetők a letölthető kiadványban.

A dél-dunántúli kerékpáros útvonalakról térkép elérhető: